Életképek egy tini életéből

Egy újabb kimerítő nap a suliban...A szokásos matek órák amiktől egyenesen hányni tudnék,földrajz amiből meg pont ma írtunk TZ-t.De legalább nemsokára megyek a haverokkal "csavarogni"!Egy kis utcai zene,randalírozás persze csak képletesen úgy ahogy érteni akarjátok.Már várom azt a pillanatot amikor elmegyek innen és a szüleim szájtártva figyelik lépteimet az ajtó elé...az lesz ám az igazi pillanat.Persze nem arról van szó,hogy utálom őket csak az idegeimre mennek.Mindennap ugyan az a sablonszöveg "Te egy semmirekellő vagy.Így mi lesz az életeddel?" "Vidd ki a szemetet egész nap csak tunyulsz" "Tanulj már rendesen kislányom.Sohasem lesz rendes állásod" Talán ez már megszokott dolog.TALÁN.Én ugyanis már teljesen megszoktam.Azt hiszik,hogy ők mennyi mindent tudnak az életről csak azt felejtik el,hogy én azért többet láttam már a világból(ról),mert miközben az esti adáson kacarásznak addig viszont én nevetve ugrok ki az ablakomon a haverokhoz akik a kocsiban ülve várnak engem...Sejtelmük sincs,hogy miért jövök mindig tök későn a suliból...Tőlük aztán agyondrogozhatnám magam.Cseppet sem érdekelné őket...de nem is zavar...engem sem érdekelnek ők!Élem a saját kis világom,saját barátokkal,zenével,ÉLETTEL és nem akarok azon gondolkozni,hogy mi lesz a munkám 10 év múlva...mert nem lesz...vagy ha lesz is nem fogok minden nap 15 órát dolgozni.Nem fogok megtanulni főzni,mert nem akarok, nincs hozzá kedvem és minek is mikor majd rendelek kaját vagy csinál valaki helyettem az egész társaságnak.Nem lesz férjem...egyéjszakás kalandjaim fogják övezni az egész életem és így legalább nem csak a férfiak fogják kihasználni a nőket hanem fordítva is így lesz:D Kicsit bizarr de megteszi........ :))

Na sziassztok folyt.köv.